Franz Lehár – CIGÁNYSZERELEM (Dragoste de ţigan), A MOSOLY ORSZÁGA (Ţara surîsului)

Disc Vinil » Franz Lehár – CIGÁNYSZERELEM (Dragoste de ţigan), A MOSOLY ORSZÁGA (Ţara surîsului)

Lehar Ciganyszerelem

Franz Lehár – CIGÁNYSZERELEM (Dragoste de ţigan), A MOSOLY ORSZÁGA (Ţara surîsului)

Componenţă:
Formaţie redusă, dirijor: Páskuj Tihamér (la nr. 7) Solo vioară: Ştefan Ruha (1, 3, 5)
Categorie (gen):
muzică clasică
Orchestra(e):
Orchestra şi Corul Operei Maghiare din Cluj-Napoca. Solişti: Vargha Piroska (1, 2, 3, 6), Csoma Maria (2, 6, 7, 11, 12), Szilágyi Ferenc (2, 3, 5, 9, 10, 13, 14), Mester József (2), M. Kovács Lenke (4), Szabó György (4, 12), Gáspár István (3, 6), Kirkósa Júlia (8, 10, 14).
Dirijor:
Szarvady Gyula
Casa de discuri:
Electrecord
Cod casa de discuri:
N.l.l. 433/77
Ţara:
Romania
Producător(i):
înregistrări Radio Cluj
Maestru(i) de sunet:
Porzsolt Viktor
Grafica:
Denisa Ionescu
Tiparul:
I.P. Crişana

120 lei

1 în stoc

Descriere Produs

O jună codană vieneză, un mandarin, un husar fercheş şi o prinţesă din familia imperială a Chinei — iată personajele din schema dramaturgică a operetei „Ţara surîsului” de Lehár Ferenc, prezentată în premieră absolută la 10.X.1929 la Metropol-Theater din Berlin. Această lucrare a pătruns, alături de „Văduva veselă” în literatura de aur a genului.

După crearea unor operete de schemă dramaturgică şi structurală tradiţională, Lehár a ajuns în compunerea operetei „Ţara surîsului” la concluzia că mutaţiile social-politice ale epocii impun renunţarea la finalul melodramatic obişnuit al operetei. El a fost conştient de faptul că interesul publicului nu mai poate fi captat prin senti­mentalismul operetei clasice vieneze. Spectatorul doreşte să urmărească chiar şi în operetă personaje cu viaţă sufletească zbuciumată, aşa cum se întîmplâ în „Ţara su-rîsului”, în care prejudecăţi depăşite stau în calea fericirii tinerilor: Su-Chong se desparte de Liza, pe care a adus-o în palatul său tocmai din Viena, deoarece legile castei sale îl obligă să renunţe la sentimentele lui profund umane.

Dar cum genul nu tolerează conflictele aspre, melodiile care amintesc de perioada senină a operetei clasice vie­neze au reuşit să-i facă pe spectatori să uite durităţile vieţii cotidiene a epocii.

In „Ţara surîsului” ca şi în celelalte compoziţii din ultima perioadă a vieţii sale, Lehár a pus bazele unui stil nou şi ale unui limbaj muzical apropiat de canoanele operei. Rolul primului amorez se transformă într-un mare rol de tenor; întîlnim arii bogat orchestrate, duete cu multe posibilităţi pentru bravuri solistice. Să nu ne mire deci că, după ce Richard Tauber – renumitul tenor austriac — le-a interpretat în premieră absolută, întîlnim şi azi în distribuţii stele de prim rang ale scenelor lirice.

A zecea operetă, în ordine cronologică, compusă de Lehár, a fost „Dragoste de ţigan” (premieră la Karl-Theater din Viena, 8.1.1910). Acţiunea ei se petrece în Carpaţi, pe malul rîului Cerna. Subiectul vehiculat cu mare fantezie se inspiră dintr-o legendă din partea locu­lui: cine a băut din apa Cernei în seara logodnei îşi poate vedea în vis, în noaptea care urmează, viitorul. Fata boierului Dragutin, Zorica, îl visează, în aceste condiţii, pe primaşul Józsi, dorind să-şi găsească fericirea alături de el. Însă Józsi se dovedeşte a fi un iubit infidel; din acest motiv, la capătul visului, Zorica se întoarce la logodnicul ei, Ionel. Văduva bogată Korosházy Ilona îşi vede şi ea simţămintele înşelate de Józsi şi se va mărita cu Dragutin.

Acest libret, care nu are deloc elemente neobişnuite, pentru schema obligatorie, este tratat de Lehár cu o” muzică captivantă, plină de inventivitate, pe motive muzicale din părţile locului.

Ansamblul Operei Maghiare din Cluj-Napoca, care a continuat în anii de după Eliberare tradiţiile de un secol şi jumătate ale scenei lirice din Cluj, a prezentat „Dragoste de ţigan” în premieră la 17.1.1957; era prima operetă a lui Lehár jucată pe această scenă. Spectacolul refăcut a văzut lumina rampei la 18. XII. 1962, fiind menţinut pe afiş pîna în 1971. La 30.VI.1976 a fost reluat din nou în distribuţia cu care s-a înregistrat discul pe care-l ascultaţi. „Ţara surîsului” s-a jucat mult mai tîrziu – premiera ei pe scena Operei Maghiare a avut loc la 16.XII.1973. Selecţiunile de pe disc au fost alese din cele două programe originale pre­zentate în emisiunea în limba maghiară a Televiziunii

 

Egy bécsi kislány és egy mandarin, fess huszártiszt és kínai herceglány között szövődnek és bonyolódnak az érzelmek.

Ennyi a magva — váza a csaknem félévszázada Berlinben bemutatott (Metropol Theater, 1929. október .10) A mosoly országa című Lehár operettnek, amely a Víg özvegy mellett legnépszerűbb műve napjainkig.

A mosoly országa Lehár Ferenc egyik korábbi műve, a ma. már csak zenetörténeti értékű Sárga kabát sikeres átdolgozása. A hagyományos bécsi operettet egyéni mó­don világszínvonalra emelő magyar zeneszerző (1870. IV. 30., Komárom – 1948. X. 24., Ischl) pályája csúcsán –A drótostól, a Víg özvegy, a Luxemburg grófja, az Éva, A kék mazur, stb. után .- a gazdasági és politikai életben bekövetkezett változásokat érzékelve lemondott az operett melodramatikus fináléjáról. Lehár tudta, hogy a közönség érdeklődését már nem az offenbachi finom elmésség vagy a straussi nemes érzelmesség tartja ébren: olyan hősöket akar látni a színpadon – még az operettben is -, akik sorsuk kilátástalanságával, kiszolgáltatottságukkal a néző életérzését tükrözik. A mosoly országában például az ide jét múlt tilalmak választják el egymástól a fiatalokat. A főhős, Szu-csong, arra kényszerül, a főúri család törvényeinek önkénye miatt, hogy szakítson európai feleségével, Lizával. Persze Lehár operettkomponista, távol áll attól, hogy a konfliktusokat nagyságukhoz mérten ábrázolja. A bécsi operett aranykorát felidéző édes-bús dallamai feledtetik nézőivel az élet, a valóság ridegségét.

Utolsó műveiben stílusa és formanyelve operai igényeket közelít. A mosoly országában – csakúgy, mint az ezt megelőző A cárevics (1927. II. 21.), a Friderika (1928. X. 4) és a Giudittában (1934. l. 20) — a bonvivánszerep nagy tenorszereppé növi ki magát; dúsan hangszerelt áriák, kettősök kínálkoznak énekesi bravúrteljesítményre. Nem véletlen, hogy a világhírű osztrák tenorista, Richárd Tauber óta — akinek jelentős szerepe volt e művek színrevitelében — olyan operaénekesek vállalkoznak tolmácsolásukra, akiknek a nemzetközi zenei életben fémjelzett nevük van.

A Cigányszerelem, a tizedik Lehár operett (Kari Theater, 1910. I. 8.) cselekménye a Nyugati Kárpátokban, a Cserna folyó partján zajlik. A képzeletet erősen megmozgató események sora egy múlt század végi népi hiedelemből bontakozik ki: „Ki a Cserna vizét issza” —, a mátkacsókot megelőző estén, megálmodja jövőjét. Az operettben ez történik Zorikával, Dragutin bojár lányával is, aki álmában a cigányprímás, Józsi mellett szeretné boldogságát meglelni. Ám Józsi csapodár, ezért Zorika az álom végén visszatér jegyeséhez, Jonelhez. A gazdag özvegy, Kőrösházy Ilona szintén kiábrándul Józsiból és Dragutinnak nyújtja kezét.

A többé-kevésbé szokványos librettót Lehár mindvégig ötletes, megkapó, általa népiesnek, erdélyiesnek tartott muzsikája élteti.

A harmincéves kolozsvár-napocai Állami Magyar Opera együttese — több, mint másfel századra visszatekintő zenés-színpadi hagyományok folytatója — először 1957 január 17-en játszotta a Cigányszerelmet. Műsorán ez volt az első Lehár-operett. 1962 december 18-án fel-újítottâk, és műsoron volt 1971 végéig. 1976 június 30-án ismét színre vitték azzal a szereposztással, amellyel a lemezen találkozunk. A mosoly országát jóval később mutatták be, 1973 december 16-án. A Iernez anyagát a Román Televizió magyar nyelvű adásában elhangzott két műsor hangfelvételeibol válogattuk.

SIMONFFY  KATALIN

 

playlist

1. INTRAREA ZORICĂI „ZENG MUZSIKA OLVADÓN …” (3’40”)
2. CÎNTEC ŞI CEARDAŞ „KIS KEZEDBEN HAJLÓ CSIPKERÓZSAÁG …”/ „FÉRFINAK Ml CSÓKOT SOSE KÍNÁLUNK…” (4’18”)
3. CÎNTECUL LUI JÓZSI „AZ ÜDV NEM VÁR …” şi SCENĂ DIN ACTUL l „A VIZÉN CSILLOGÓ KIS CSILLAGOK …” (3’36”)
4. DUET GAETÁN-JOLÁN „ÉDES VAGY TE, ANGYALOM…” (2’10”)
5. CINTECUL LUI IONEL: „ZÓRIKA,
ZÓRIKA, JÖJJ HAZA MÁR .. .”(2’40”)
6. FINAL ACT. II „VAD CIGÁNYLEGÉNY VAGYOK …”/
„CSÓKBAN VAN CSAK IFJÚSÁG…” (2’50” )
7. ROMANŢA „MESSZE A NAGY ERDŐ…” (3’03”)

8. INTRAREA LIZEI „ÉLJEN SOKÁIG.. ” (2’52”)
9. ARIA LUI SU-CHONG „EGY DÚS VIRÁGZÓ BARACKFA ÁGÁT …” (3’42”)
10. DUETUL „CEAIULUI”: „IGYÉK VELEM EGY CSÉSZE ILLATOS TEÁT …” (3’45”)
11. ARIA LUI Ml „ENGEDJÉK MEG HÁT, A NŐNEK …” (2’53”)
12. DUET Ml – FERI „NE FÉLJ, NE FÉLJ, BOLOND SZÍVEM .. .” (1’45”)
13. ARIA LUI SU-CHONG „VÁGYOM EGY NŐ UTÁN …” (3’20”)
14. DUET SU-CHONG – LIZA „LOTUSZVIRÁG” (4’13”)

Opinii

Nu există încă recenzii.

Be the first to review “Franz Lehár – CIGÁNYSZERELEM (Dragoste de ţigan), A MOSOLY ORSZÁGA (Ţara surîsului)”